Egy születésnap kapcsán merült fel ez a különleges sporteljesítmény és sporttörténelmi esemény. 1889 július 26-án született Adeline Van Buren, akit talán nagyon kevesen ismernek. Pedig ő volt az első nő, aki testvérével motorkerékpárral átszelte az Egyesült Államokat. 1916-ban! Az út jelentőségének kapcsán érdekes és mai szemmel nézve különleges tényekett gyűjtöttem össze.
Adeline Van Buren (1889 július 26. - 1949)
Augusta Van Buren (1884 március 26. - 1959 szeptember 30.)
1916-ban Augusta és Adeline Van Buren 5500 mérföldes (8851 km) utat tett meg az Egyesült Államok kontinentális részét átszelve, külön motorkerékpárokon.
Július 4-én indultak el a New York állambeli Brooklynból a Sheepshead Bay Race Track-ről, az 1000 köbcentiméteres Indian Power Plus motorkerékpárokon. Az "indiánok" voltak a csúcskategóriás motorkerékpárok akkoriban, Firestone "csúszásmentes" abroncsokkal szerelve. Közel két hónappal késöbb szeptember 8-án érkeztek Los Angelesbe.
Útközben többször letartóztatták őket. De meg kellett küzdeniük a földutakkal, a hegyvidéki tereppel, a rendkívül változó időjárással és sok egyéb problémával... de teljesítették az utat, így a testvérpár lett a második és a harmadik nő, akik motorkerékpárral átszelték az Egyesült Államok szárazföldi részét [az első Effie Hotchkiss volt, aki édesanyjával egy oldalkocsis motorkerékpárral utazták körbe az országot 1915-ben]. Eközben ők lettek az első nők, akik bármilyen gépjárművel elérték a Colorado Pikes Peak 4302 méteres csúcsát.
De ennek ellenére sokan gazembernek tartották őket! Ez hogyan lehet?
A nővérek Martin Van Burentől, az Egyesült Államok nyolcadik elnökétől származtak. 1916-ban a 32 éves Augusta és a 27 éves Adeline Van Buren, más néven Gussie és Addie fiatalok és aktívak voltak a nemzeti ifjúsági mozgalmakban. Amerika hamarosan belépett az első világháborúba, és a nővérek be akarták bizonyítani, hogy a nők ugyanúgy tudnak motorozni, mint a férfiak, és képesek lesznek katonai futárként szolgálni felszabadítva a férfiakat más feladatokra. Céljuk volt továbbá, hogy el tudják távolítani az egyik elsődleges érvet a nők szavazati jogának megtagadása mellett. Utazásukhoz katonai stílusú nadrágot és bőr lovaglónadrágot viseltek, amely akkoriban tabu volt.
Talán loptak? Csaltak?
Nem. Az 1000 köbcentis Indian Power Plus motorkerékpárjaikat (gázfényszóróval szerelve a nehezített körülmények miatt) jogszerűen vásárolták az Indian Motorcycle Company-tól. 1916-ban ezek a motorkerékpárok darabonként 275 USD-t értek, ami mai pénzben nagyjából 7000 USD. A nővéreknek ez az összeg nem okozott problémát, hiszen egy volt amerikai elnök leszármazottai voltak, így gazdag családból származtak.
Útközben bankot vagy vonatot raboltak volna?
Természetesen nem. Ezt sem követték el. Nem volt hagyományos értelemben vett káosz és botrány az útjuk során. Nincsenek bankrablások, nincs hajtóvadászat, nincs kiégett rendőrségi épület. Egyszer meg kellett őket menteni, miután eltévedtek a sivatagban, de ehhez elegendő volt egy fiatalember, aki vissza tudta vezetni őket az útra... nem terhelte meg az államkasszát.
Talán az első, csak nőkből álló motoros banda voltak, anarchisták, akik országszerte lázítanak, botrányokat kavarnak? Megpróbáltak viszályt szítani az emberek, települések között és az Egyesült Államokat polgárháborúba taszítani?
Egyik sem!
Nem voltak kormányellenes szlogenek, nem voltak transzparesek, tüntetések, leszámolások. Sőt kifejezetten hazafiasak igyekeztek lenni. Részei voltak egy „felkészültségi” szervezetnek, és meg akarták mutatni, hogy a nők produktív részesei lehetnek az Egyesült Államok háborús erőfeszítéseinek – mivel az Egyesült Államok gyorsan belépett az első világháborúba –, és be akarták mutatni, hogy a nők segíthetnek vállalni a hazájukért járó áldozatok terhét, még akkor is, ha nem engedik őket harcolni.
Konkrétan azt akarták megmutatni, hogy a nők a fronton futárként szolgálhatnak, akik gyorsan és hatékonyan képesek nagy távolságokat megtenni.
Szóval, miért tartóztatták le őket állandóan?
Mert – most figyelj! – nadrág volt rajtuk.
Természetesen nem nadrág nélkül kellett volna körbejárniuk az Egyesült Államokat. Az hideg, szeméremsértő, célszerűtlen lett volna. Mai szemmel megdöbbentő, hogy még 1916-ban is kötelező volt a nők társadalmi öltözködési normája, és a nőket letartóztathatták ha férfiruhát viseltek.
Mivel a Van Buren nővérek bőr lovaglófelszerelést viseltek – beleértve a nadrágot és a kabátot –, ezt az etikett szörnyű megsértésének tekintették, a törvényről nem is beszélve, és nem hagyhatták figyelmen kívül... nos, a társadalom kevésbé fejlett tagjai. Hiába a katonai erőfeszítéseket, a haza szolgálatát tekintették elsődlegesnek, úgy tűnik azt csak szoknyában tehették volna!
A közakarat szerint ruhában vagy szoknyában kellett volna átkelniük az Egyesült Államok teljes területén, és (valószínűleg) oldalkocsis motorkerékpáron, amit érdekes módon jobban el tudott fogadni az akkori közvélemény! A korabeli média gyanúsítása szerint "ürügyként használták a nemzeti készültség kérdését, hogy elkerüljék háziasszonyi szerepüket". Végül elutasították a nővér kérelmét, hogy engedjék meg, hogy futárként szolgáljanak a seregben, a háborúban.
A vezető motoros magazinban megjelent tudósítások dicsérték a motort, de a nővérek teljesítményét nem, az utazást "könnyed nyaralásnak" minősítették. Az egyik újság megalázó cikket közölt, amiben azzal vádolta a nővéreket, hogy „az egész arról szólt, hogy menő khaki és bőr egyenruhában mutassák ki nőies bájaikat”.
Mindazonáltal mindegyiküknek sikeres volt a későbbi élete. Adeline oktatóként folytatta pályafutását, és a New York-i Egyetemen szerzett jogi diplomát. Augusta pilóta lett, és csatlakozott Amelia Earhart Ninety-Nines nemzetközi női repülő szervezethez.
2002-ben a nővéreket beválasztották az Amerikai Motoros Szövetség Motorkerékpárok Hírességek Csarnokába (American Motorcyclist Association (AMA) - AMA's Motorcycle Hall of Fame)... de epikus utazásuk – amely a mai technológiával sem mindennapos tett – és a nevetséges társadalmi akadályok, amelyekkel szembe kellett nézniük, minden bizonnyal szélesebb közönséget és ismertséget érdemelnek. Akár még filmet is...
Forrás: wikipedia.org | masslive.com |
